Vak kutyával élni

Kutyát tartani nagy felelősség, együtt élni egy vak kutyával pedig még nagyobb, hiszen olyan problémákat kell leküzdeni amik egészséges kutyával nem merülnek fel.

Elég gyakori eset az idősebb kutyáknál, hogy elveszítik látásukat, előfordulnak betegségek amit vakságot okozhatnak a kutyáknál (is), és mióta a kutyát társként tartjuk, már nem érezzük természetes, egyértelmű "megoldásnak" az altatást. Az első kétségbeesés után felmerül bennünk a kérdés, hogy akkor most mi lesz? Hogy fogunk sétálni? Játszani? Hogyan dolgozzuk fel ezt a helyzetet?

Ezekre és hasonló kérdésekre próbál Akin és Nati honlapja választ adni!

 

Fontos tudni, hogy a vakság mást jelent az emberek, és mást a kutyák számára. Mi, az elcsökevényesedett érzékszerveinkkel szinte kizárólag a szemünkre hagyatkozunk. Sokan nevezik magukat vizuális típusnak, mindent látni akarunk, képekben képzelünk el dolgokat és könnyebben is jegyzünk meg képeket. A kutya kitűnő szaglásával, hallásával sokkal szerencsésebb helyzetben van. Amikor mi látunk egy képet - mondjuk a barátunkat a kutyájával egy fa mellett ácsorogni - és lehunyjuk a szemünket, akkor csak a felidézett képből tudjuk, hogy hol vannak és akkor sem biztos, hogy megtalálnánk őket. A kutya ugyanezt a képet látja de mellette érzi a szagokat is. Nem biztos, hogy a barátunk Buksi kutyáját felismeri külsőről, de a szagát egészen biztosan, ahogy a barátunkét is. Csukott szemmel gond nélkül odatalálna hozzájuk. Mindenki megfigyelhette már, hogy a kutyája felkapja a fejét, az ajtóhoz rohan amikor leparkol a családi autó a ház elé, de amikor idegen autó jön füle botját sem mozdítja. Meghallja, ha idegen lép a házba. Megjegyzi a zajokat, és azonosítani tudja őket. Még egy fontos érzék, a tapintás, érintés. Ez egészséges kutyáknál nehezen figyelhető meg, de a vak kutyák használják a bajszukat mint érzékelőket, lábukkal tapogatnak.

Nati 2004. februárjában fogadta örökbe Akint, a 8 hetes bordeauxi dog kölyköt. Akkoriban igazán nem sokat tudtott a vak kutyákról, külföldi honlapokból és vak kutyát ismerő emberektől próbált meg informálódni. Persze ahogy az lenni szokott, Nati végül Akintól tanult meg mindent.

Slonina Nati: Tanácsok vak kutyákhoz otthonra

A legnehezebb dolog a gazdának, hogy szeretett kutyája többé nem lát. Ez nem könnyű feladat, de minél előbb túl kell esni rajta. Ugyanis a kutyánk a látásával együtt nem veszítette el azt a tulajdonságát, hogy érzi a gazdi hangulatát, és átveszi azt. Amikor aggódunk, idegesek vagyunk, sírunk, a kutyánkat ijesztjük meg, hiszen ha a gazda nem tudja mit tegyen, akkor nincs biztonságban a kutya élete. Ez ebben a szituációban számára a legrosszabb ami történhet. Szedjük össze magunkat, és legyünk a kutyával kedvesek, vidámak, mintha mi sem történt volna. Érzékeltessük vele, hogy ez a változás valójában semmin sem változtat. Ugyanúgy szeretjük, és elvárjuk tőle azokat a dolgokat mint eddig.

1. Emlékezzünk rá, hogy mi sokkal nehezebben viselünk dolgokat mint ők, és ők pontosan tudják milyen érzelmek játszódnak le bennünk! Próbáljunk meg vidám környezetet biztosítani a kutyának!

Fontos!!! Nem mindig könnyű megítélni, hogy a vak kutyánk mit miért tesz. Próbáljuk két oldalról megközelíteni a kérdést: azért viselkedik így mert vak, vagy azért mert egy egészséges ösztönű kutya. A túlzott féltéssel, elkényeztetéssel a kutyánk lelki állapotán rontunk! Az alap szabályokat továbbra is be kell tartani! Ne engedjünk semmiféle agressziót a kutyánktól. Találjuk ki miért csinálja, és orvosoljuk a problémát. Ne hagyjuk makacskodni. Ha tudja mi a feladat és semmilyen akadályba nem ütközik végrehajtania, akkor ne hagyjuk annyiban. Egy vak kutyának az élete múlhat az engedelmességén. Vannak kutyák akik idegen helyen kisangyalként viselkednek - mert ott a gazdára vannak utalva - de otthon az ismert terepen szófogadatlanok. Ez egy idő után kényelmetlenné válhat.
Előfordul, főleg érzékenyebb kutyáknál, hogy visszahúzódóak, félénkek lesznek. Elbújnak, nem mernek előjönni, sétálni a lakásban. Nekik meg kell tanítani, hogyan képesek sérülések, és kellemetlen élmények nélkül közlekedni. Játékkal, jutalom falattal vegyük rá a kutyát, hogy pár lépést tegyen felénk. Így lépésről lépésre ismertessük meg vele a lakást. Figyelmeztessük, mielőtt valaminek neki ütközik, állítsuk meg, és szagoltassuk meg vele az akadályt. Soha ne sürgessük a kutyát, ne erőszakoljunk rá ismeretlen dolgokat. Türelemmel, jutalmazással segítsük, vezessük.

2. Próbálj úgy viselkedni vele ahogy eddig tetted, amennyire csak lehetséges! Az önbizalmuk felépítésében kulcsfontosságú, hogy tudomására hozd, még mindíg képes dolgokat végrehajtani, és hogy még mindíg nagyon szereted őt...! Értesd meg vele, hogy a te szemedben ő ugyanaz a kutya maradt!

3. Próbáljunk minden bútort a helyén hagyni, és ne hagyjunk a földön akadályokat!

Ha a kutyának eleinte gondot okoz a lakásban való közlekedés, akkor legyen egy helye ahova adott esetben be tudjuk zárni, és ahol nem érheti semmi baj. Amíg meg nem tanulja mi hol van a lakásban addig csak felügyelettel engedjük ki.

4. Hízelgéssel, bíztatással, dícsérettel vedd rá, hogy tegye ugyanazokat a dolgokat mint azelött! Azonban fogadd el, és így is dicsérd meg, ha már valamire nem képes!

5. Használjuk ki azokat az érzékszerveit amik működnek: hallás, szaglás, ízlelés, érintés!

Fontos, hogy sokat játszunk a kutyánkkal, és e-közben fejleszthetjük az érzékszerveit is. Jó játékok a zörgős, csörgő labdák, plüss játékok, amiket ha eldobunk a kutya hang alapján megtalálhat. Először dobjuk csak elé, és dicsérjük, ha felkapja és játszik vele. Fokozatosan dobhatjuk messzebbre, de figyeljünk arra, hogy a kutya megtalálja, és örömmel játsszon. Ha a kutyánk a hasát jobban szereti a játékoknál, akkor rakjunk le jutalomfalatokból ösvényt, a végére valami extra finomsággal, és hagyjuk, hogy a kutya végig menjen rajta. Bújócskázhatunk is a kutyával. Csöndben rejtőzzünk el a közelében, és várjuk, hogy megtaláljon. Először szóljunk neki, és dicsérjük meg ha megtalált, később ha már érti a játékot akkor szólni sem kell. A megtaláláskor örüljünk nagyon az okos kutyánknak. Figyeljünk arra, hogy csak olyan helyre bújjunk ahova gond nélkül eljuthat, és ne kelljen sokáig keresnie minket!

6. Használj ruha anyagokat területek megjelölésére! Rakj le szőnyegeket, dekoratív párnákat (az emberek észre sem veszik, hogy okkal vannak ott)! Benti-kinti szőnyegek, szélharang, és olyan egyszerű dolgok mint cédrus forgács, vagy tégla, vagy márványtömb segíthet tájékozódni a kertben is...

Szőnyeggel folyosókat alakíthatsz ki a kutyának, amiket követve könnyen eljuthat a helyére, a táljához, vagy az ajtókhoz. Ha sok a házban a nyitott ajtó, akkor érdemes kitámasztani őket, nehogy rácsukódjanak a kutyára.

7. Ne félj hangos léptekkel megközelíteni a kutyát, ez segíti a helyzetfelismerésüket!

8. Ne becsüld alá az érintés és masszírozás erejét, fontosságát!

9. Legyél nagyon beszédes a kutyáddal!
A kutyák élvezik a simogatást, és ez különösen érvényes a vak kutyákra. Megnyugtatja a gazdát is és a kutyát is a simogatás. Ha lefekszik vagy leül mellénk szóljunk hozzá, és simogassuk meg, jelezzük neki, hogy örülünk a társaságának.

Tanácsok vak kutyák sétáltatásához

Ha a kutyánk otthon már kényelmesen mozog, akkor kivihetjük hosszabb sétára is. Felszerelés: puha bőr vagy szövet póráz, ne használjunk lánc pórázt! A nyakörv lehetőleg széles bőr vagy szövet legyen, így a póráz húzásakor a nyakörv nagy felületen érintkezik a kutya nyakával és ez egyértelmű jelzést ad az irányra. A póráz legyen a biztonság, amikor rajta van a póráz úgy vezessük, hogy soha ne érje kellemetlen élmény. Figyeljünk a járdaszegélyre, a fákra, gödrökre stb. Ha a kutya megtorpan, jutalomfalattal, kedveskedéssel csalogassuk tovább. Kis testű kutya esetén se kapjuk fel - mert úgy gyorsabb és egyszerűbb - hanem segítsünk, hogy maga meg tudja oldani a helyzeteket.

1. Kérd meg az embereket, hadd szagolhassa meg őket a kutya, mielött hozzáérnek!

A legtöbb vak kutya természete nem változik. Néhány kutya azonban váratlan helyzetekben megijedhet, és haraphat is félelmében.

A kutya temperamentumától függ, hogyan viselkedik más kutyákkal. Ha korábban nem volt gond, akkor most sem lesz. Érzékenyebb, vagy dominánsabb kutyák viselkedhetnek félénken vagy agresszíven hirtelen szituációkban. Nem tudnak felkészülni az idegen kutyára, egyszer csak ott van mellettük, és nem tudják jól lereagálni a helyzetet. Félénk kutyánál próbáljunk meg nyugodt ellenkező nemű kutyát keresni, akivel saját tempójában ismerkedhet. Ha izgága kutyával találkozunk, kérjük meg a gazdát, hogy hívja el, fogja meg a kutyát. Domináns vak kutyánál is először nyugodt, ellenkező nemű barátot keressünk. Bármilyen agresszív viselkedést mutat a kutyánk - akkor is ha azért mert hirtelen ugrott hozzá egy másik kutya - tiltsuk le! Amikor emberekkel találkozunk várjuk meg, hogy a kutyánk menjen oda érdeklődve, és csak akkor simogassák meg. Félénkebb kutyának sokkoló élmény lehet, ha egyszerre többen lerohanják.

2. Rakj kisharangot, vagy csörgőt a másik kutyára - nem csak azért, hogy a vak kutyus megtalálja, hanem azért is, hogy ösztönözze a másik kutya a mozgásra! Te is rakhatsz csengőket a cipődre, hogy könnyen megtalálhasson téged.

Amikor nyugodt és biztonságos helyre érünk, elengedhetjük a kutyát. Ilyenkor is beszéljünk hozzá, hogy mindig tudja pontosan hol vagyunk, és ha nagyon elbizonytalanodik, vagy elfárad akkor vegyük vissza pórázra. A kutyának fárasztó agymunka idegen helyen sétálni segítség nélkül. Mindenre oda kell figyelnie, a hangokra, szagokra, talaj viszonyokra. Ez az erős koncentráció hamar kifárasztja a kutyát, de idővel hozzá szokik.