Kedves Sába!

Négy hónap telt el, mióta elmentél. Eddig nem tudtam írtam, azt hittem majd később könnyebb lesz. Nem az…Gondoltam majd bírom sírás nélkül. Ezt is rosszul gondoltam. 
Te voltál az első igazán saját kutyám, megérte 13 évet várni rád. Tökéletes voltál. Tudtam, hogy a vizsla egy roppant intelligens kutya, de Te felülmúltad minden várakozásom. Azt is tudtad, mikor mire gondolok. 
Köszönöm neked azt a rengeteg közös élményt. A kenu túrákat, a kirándulásokat, az esti sétákat, a strandolásokat minden egyes percet, amit együtt tölthettünk. Köszönöm, hogy elfogadtad Táltost és hála neked gyorsan beolvadt a mi kis életünkbe. Így már hárman élhettük át azt a sok csodás dolgot.
A helyedet soha senki nem fogja tudni betölteni, azt hiszem ebben az egész család egyetért. Nem telik el úgy nap, hogy ne említsük a neved.

Nagyon hiányzol nekünk! Ég veled Sábukám!

Albert Luca és Táltos