Szerencsés az a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg ember, akinek van segítőkutyája, hiszen nagyságrendekkel kevesebb van belőlük Magyarországon, mint amennyire szükség lenne. Önálló munkára képes segítőkutya évente csak néhány kerül a rászorulókhoz. Gazdájuk számára könnyebbé teszik az életet, de abba talán kevesen gondolnak bele, hogy egyben terhet is jelentenek: tartásuknak szigorú feltételei vannak, és komoly kiadással járnak. 

Rácz Mariann kislányát egyedül nevelő, angoltanárként dolgozó vak édesanya. Szerinte segítőkutyával az élet könnyebb és örömtelibb… Neki nemcsak egy, hanem rögtön két ilyen kutyája is van. Mindez úgy fordulhat elő, hogy Michelle már nyugdíjas, így hivatalosan nem dolgozhat, de közben megérkezett az új vakvezető, Kitty is. Jelenleg négyen élnek együtt egy egyszobás lakótelepi lakásban. Mariann szerencsésnek tartja magát, mert egy állatorvos évtizedek óta azzal segíti őt, hogy térítésmentesen kezeli a kutyáit. Ha nem így lenne, állatorvosi költségek és az élelem havonta jelentős összeget vinnének el a családi költségvetésből, amit a tanári fizetésből nagyon nehezen tudna megoldani.

Mariannak nem most van először két kutyája: korábban Molly és Michelle esetében is hasonló volt a helyzet, mint most, de kezdjük az elején! Első kutyája Molly volt, aki az egyetemi évek alatt naponta kísérte Tatabányáról Budapestre. 2001-ben az Év Vakvezető Kutyája címet is megkapta szolgálataiért. Molly minden előadást végighallgatott Mariannal az ELTÉ-n, amiről az intézmény papírt is adott a négylábúnak. Halála előtt még beszoktatta Michelle-t, az utódját. Mariann Michelle-lel, a második kutyájával élte meg az anyaságot, együtt nevelték a 2007-ben született Hannát, akinek igazi társa lett. Időközben azonban ő is elérte a nyugdíjas kort, így a szabályok szerint abba kellett hagynia a „munkát”. A harmadik kutya, Kitty idén tavasszal csatlakozott a családhoz, az egyik napilap olvasói és tévénőzők gyűjtötték össze azt a 1,5 millió forintot, amibe a kiképzése került.

Magyarországon jelenleg közel 300 tanúsítvánnyal rendelkező segítőkutya van. Nagy részük terápiás segítőkutya, akik gazdáikkal, vagyis a terápiás kutyavezetőkkel együtt nagyon sokféle módon segítenek embertársaiknak: ép és sajátos nevelési igényű gyerekek oktatásába, fejlesztésébe kapcsolódnak be, szociális otthonokban teszik szebbé az ott lakók hétköznapjait, kórházi programokban vesznek részt súlyosan beteg emberek mellett. A segítőkutyák kisebb része - nagyjából minden harmadik - él családban: személyi segítő, vakvezető, mozgás-, illetve hallássérült segítő kutyák, valamint egy rohamjelző eb.

A Vizslamentés a segítőkutyás családok életét szeretné könnyebbé tenni azzal, hogy támogatók segítségével közülük ötnek egy éven keresztül biztosítjuk a kutyatápot, az ingyenes orvosi ellátást az eb számára, valamint a rehabilitációt egy kutyauszodában.

A Mariannról készült fotókat Szigetváry Zsolt készítette.