Aki a kutyát meg akarja érteni, annak a farkast kell ismernie

(Johann Schäfer)

Stefan Siman, a magyar származású, németországban élő és dolgozó állatterapeuta pár éve itthon is tevékenykedik. Problémás esetekben, hozzáértésével segítséget próbál nyújtani a rászoruló gazdiknak és a kutyáiknak. A kutyák viselkedési problémáinak és eseténkénti viselkedészavarainak megoldásáról, a jelenleg rendelkezésreálló tréning és terápia lehetöségekről beszélgettem a hazai viszonylatban még újdonságnak számító szakma képviselőjével.
Stefan Simannal Dér Andrea beszélgetett

Egyre több ember tart kutyát és sajnos egyre gyakrabban hangzik el, hogy egy kutya viselkedése problémát, gondot, aggodalmat jelent a gazdájának, a családjának vagy tágabb környezetének. Az utóbbi évtizedekben, főképpen a világnak ezen európai területén, az ember és kutya közöti kapcsolat javarészt, gyökeresen megváltozott, mert a kutyák kikerültek a haszonállat státuszából és egy kisérö vagy baráti jelleget fölvéve egy új különálló állatcsoportot alakítottak ki az ember környezetében. Ennek következtében egyre gyakrabban okoz problémát az embernek a kutyák megértése, az állat különféle közleményének, érzelmi, hangulati és viselkedési kifejezéseinek helyes értelmezése. A sűrűn lakott és beépített területek, az elhatalmasodó városi környezet, a drasztikusan megváltozott környezeti ingerek és szociális viszonyok mindinkább megbonyolítják a kutyákkal való együttélést.

Ennek ellenére a kutyát tartó emberek és a kutyák száma folyamatosan növekszik. Főként erre az ellentmondásos állapotra vezethető vissza, hogy egyre gyakoribbak a kutyák nemkívánatos vagy problémásnak mondott viselkedéséből, a gazdik nem megfelelő fölkészültségéből, a helytelen tartási körülményekből, vagy legrosszabb esetben a kutyák krónikus pszichikai viselkedészavarából eredő konfliktusok, amelynek megoldásában próbél segíteni egy viselkedésterápia.

Mit nevezhetünk problémás viselkedésnek?

Egy kutya viselkedését akkor nevezhetjük problémásnak, ha az zavarja az embereket, a szűkebb környezetét, nem felel meg a társadalmi és szociális környezet elvárásainak, vagy ha a viselkedése eltér a kutya fajára jellemző viselkedésformáktól.

Felmérések szerint a kutyát tartó emberek túlnyomó része nem elégedett a kutyájának viselkedésével.

A viselkedésproblémák egy része "normális"-nak, vagy "természetes"-nek mondható, amikor a kiváltó okok többek között a következők lehetnek : lakhelyváltoztatás, válás, betegség, baleset, gyerekszületés vagy a család létszámának növekedése, szakszerűtlen tenyésztés, helytelen tanácsok, kutyaiskola amelyik erőszakot és bántalmazást alkalmaz, vagy állatorvosi erőszak.

A viselkedésproblémák túlnyomórészt megváltoztathatók, de csak is kizárólag abban az esetben, ha a kutya gazdája és a kutyával közös élettérbe élők, következetesen követik a terápia vagy tréning követelményeit. Ezekben az esetekben a kutyánál nem kell semmilyen erőszakot, fájdalomérzetet, bántalmazást eszközölni.

Általában a tartási körülmények kismértékű megváltoztatása, a kutya nevelési szabályainak következetes bevezetése, betartása és néhány gyakorlat jelentős eredményre vezet.

Hogyan történik a kutyaterápia lefolyása?

Az első egy helyszíni látogatás, ahol a tartási körülmények ellenőrzése, egy kérdőív kitöltése és a kutyának az eredeti helyszínen történő megfigyelése, esetleges videóanalízise után a gazdival közösens kielemezzük és megbeszéljük problémát, a kiváltó okokat és a lehetséges megoldásokat. Fontos, hogy az egész ott azon a helyszínen történjen ahol a kutya megszokott környezete van, ahol a probléma jelentkezik.

Ezt követően a gazdi kézhez kap egy rövid leírást arról, hogy milyen kisseb- nagyobb változtatásokkal, célirányosan a kedvezőbb irányba befolyásolhatja a kutyája való közös életét. Valamint, hogy milyen gyakorlatokkal tudja befolyásolnia pozitív irányba kutyájának a viselkedését. Ezek a gyakorlatok mindig a kutyára és annak élethelyzetére szabottak. A gazdiknak személyesen kell gyakorolnia, tréningeznie a kutyájával, a hétköznapi helyszíneken, nem egy idegen kutyaiskola helyszínén.

Szükség esetén az egész még gyógyszeres homeopatikus kezeléssel, vagy egy ellenőrzött Bach-virág terápiával egészül ki.

Mik azok a Bach-virágok?

Ezt a terápia formát egy angol orvos Dr. Edward Bach fejlesztette ki és tette ismertté.

37 különböző gyógyhatású virág létezik, valamint a gyógyhatású tiszta forrásból származó víz. Ezek mindegyike egy-egy viselkedésformához kapcsolható. A Bach-virágterápia elsősorban különböző viselkedészavarok kezelésénél jelent hasznos segítséget. De az állatot ért sokkhatás és trauma után is nagyon hasznos lehet. Ahhoz, hogy a Bach-virágterápia igazán eredményes legyen, minden egyes esetben a kutya egyedi megnyilvánulásait, karakterét, kedélyállapotát figyelembe véve lehet csak összeállítani a 37 különféle virágból nyert kivonatokból egy Bach-virág keveréket. Ez történhet csöppek, vagy készen kapható globuli (piciny golyó formájú pirula) formájában.

Ezzel a módszerrel lehet az állat testi vagy lelki blokádját föloldani,- anélkül, hogy bármilyen mellékhatás jelentkezne. További előnye még, hogy gondolkodás nélkül más terápiaformákkal lehet kombinálni, és nem lehet túladagolni. Azonban a Bach-virágterápia a kutyák viselkedésének megváltoztatására csak mint alternatívája vagy kiegészítője lehet az állat-terápiának, állatorvosi kezelésnek vagy kutyaiskolának, és ezeket semmiképpen nem pótolhatja.

A Magyar Állatorvosi Kamara -Alternatív Állatgyógyászati Tagozat szervezésében 2006 február 25.-én kerül megrendezésre egy "Bach-virágterápiás nap" ahol két másik szakember kollégával együtt, előadások formájában fogjuk a téma iránt érdeklődőket tájékoztatni.

Külön megemlíteném az úgynevezett "elsősegély keveréket", amelyet gyárilag, Dr. Bach eredeti rezeptje szerint összekevert állapotban lehet beszerezni és baleset, sokkhatás, trauma után, vagy erős szellemi vagy fizikai kimerültségben lévő kutyáknak érdemes adni, a hatása rendkívül gyors és kedvező. Ami még sport kutyák esetében nagyon fontos, - nem doppingszer!

Miben látja a fő kiváltó okokat a mai kutyatartás problémáit illetően?

Talán három lényeges csoportot lehet megkülönböztetni a problémaforrások területén:

• Az egyik, hogy az elmúlt évtizedekben a tenyésztőknek mondott kutyaszaporító üzletág és a kapcsolódó szervezetek és intényményrendszer eltávolodtak az itt és most valóságától és gyakorta akarva-akaratlanul többet ártottak mint használtak az ember-kutya vagy a kutya-kutya viszonyában.
• A másik, hogy a kutyatartók és a jogalkotók egy része nehézkesen igazítják hozzá a gyorsan változó feltételekhez a fajnak leginkább megfelelő tartási körülményeket vagy annak lehetőségeit.
• A harmadik, és talán ez a legfontosabb, hogy az ember és a kutya közötti kommunikáció nincs rendjén. Nem értik az emberek a kutyáikat, gyakorta nem tudják, hogy mit és miért csinál a kutya. Nincs idejük, türelmük, sok esetben megfelelő felkészültségük ahoz, hogy gondolataikat, elvárásukat, akaratukat átadják a kutyájuknak. Sok gazdi elfelejtette, hogy a fajtától, vagy kinézettől függetlenül egy farkastól származó állatot próbálnak 14 óráig bezárva tartani, vagy úgymond "elemberesítve" gyerekként babusgatva kezelni, esetleg egy félős egyedet szögesnyakörvvel bátor kutyává átalakítani.

Ilyen szempontból az északi kutyafajták tartói viszonylag kivételes helyzetben vannak. Ezek a kutyák kinézetükben, karakterükben, viselkedésrepertoárjukban átlagon felüli mértékben megtartották a farkas őstől örökölhető jegyeket. Álatalában ezen kutyák gazdái, - sokszor tudat alatt is, - ennek megfelelően viszonyulnak kutyáikhoz. A rövid időre "divat fajtává" vált Husky kivételével az egyedek túlnyomó része megfelelő tartási körülmények között él. A szánhúzó és egyéb sportok űzése, - ha nem kerül az emberi sikerek hajszolása az előtérbe, - ezeknek a kutyáknak egy jó lehetőség a szellemi és főleg fizikai igényeik kielégítésére.

Valszínűleg a lap olvasói ugyan úgy tudják, mint én: hosszútávú és tartós sportsikereket is csak azokkal a kutyákkal lehet elérni ahol egy harmónikus, jól működö ember-kutya kapcsolat alakult ki, ahol a tartási körülmények idealizáltak és a kutyák szükségletei maximálisan kielégítettek. A versenyeken a szakértő szem azonnal észreveszi amikor általában kezdők esetében vagy az ember nem tudja megértetni magát a kutyáival, vagy fordítva. Ekkor értékes másodpercek vesznek el és ráadásul romlik az ember-kutya bizalmi viszonya és motivációs lehetősége is, aminek hátránya a következő versenyen vagy szezonban mutatkozik majd meg.

Hogyan lett Ön állatterapeuta?

A jelenlegi kutyánk révén, - amelyik, sajnos egy nem ideális tenyésztői környezetből és nem optimális korában hoztuk el. Ezt még tovább bonyolította, hogy egy nem éppen kiváló "kutyaóvoda" csoportba került, amit egy hagyományos módszerekkel dolgozó kutyaiskolában eltöltött "próbaóra" követett. A szóbanforgó kutyaiskolában a legszembetűnőbb az volt, hogy egy óriási kommunikációs probléma volt az oktatók és a kutyák között. Leginkább kiabálás, üvöltözés, parancsolgatás, pórázrángatás folyt. A későbbiek folyamán egyébként megfigyelhettem, hogy a kutyaiskolák nagy részében nem történik más, mint egy örökös erőpróba, ahol az egyetlen cél, hogy mindig az embernek legyen igaza. Arról egyszerűen nem gondolkoznak el, hogy miként lehetséges az, hogy a kutyák, - a farkasokhoz hasonlóan, - csendes, finom gesztusokat használnak arra, hogy egymást megértsék vagy megértetni próbálják. Sajnos sok esetben egy rettentően magas színvonalon szocializált, falka állatot próbálnak az emberek egy általuk rögeszmésen kitalált, már régen idejétmúlt, merev sémába beleerőltetni és ezt teszik nagyon sok esetben az egyszerű kutyatartók is.

Ez engem mint embert a mai napig dühít, bosszant és egyben szomorúvá tesz.

Természetesen tisztelet illeti azokat a kivételeket, ahol egy fiatal generáció, újdonságokra, nemzetközi eredményekre és tapasztalatokra nyitottan közelít a kutyaneveléshez, kutyatanításhoz. Meg kell említeni azt is, hogy egyre többen érdeklődnek például a Klikker-tréning, és egyéb erőszakmentes módszerek iránt.

Viszonylag hamar meggyőződtem arról, hogy léteznek más utak, más módszerek a kutyák nevelésére, tanítására. Valamint vannak terápiás megoldások a problémásnak mondott, vagy viselkedési zavarban szenvedő kutyák megváltoztatására, és igen is lehet egy harmónikusan összepasszoló közös életet kialakítani ember és kutya között., Elhatároztam, hogy a hátralévő eletemben ezen az úton fogok járni.

Jelenleg a szakmát 3 helyen oktatják európában, én a az IBW-Intézetnél, Lörrachban végeztem. Majd a gyakorlatok és egy vizsgamunka elkészítése után megszereztem a diplomát. Közben ezzel párhuzamosan a wuppertáli Kappel Intézetnél egy távoktatási program keretén belül megtanultam a Bach-virágterápia alkalmazását az állatoknak. Két év szinte éjjel-nappal a tanulással, gyakorlatszerzésel telt, különféle szeminárokon, szimpóziumokon, tanfolyamokon igyekeztem minnél többet megtudni, megtanulni, elsajátítani a kutyákkal kapcsolatban. Ez nem egy klasszikus módon elsajátítható szakma, csak úgy lehet benne eredményt elérni, ha örökösen továbbképzi magát az ember.

Fokozatosan így változott át a hobby érdeklődés egy főállásban végzett vállalkozássá.

Nagyon remélem, hogy magyarországi tevékenységemmel is hozzá tudok járulni az EMBER és a KUTYA jobb EGYÜTTéléséhez ...

Az interjút Dér Andrea, a NORDI északikutyás hírmagazin főszerkesztőjének szíves hozzájárulásával közöljük