2009. október 7. szerda
„Táltos 2008. május 1-jén érkezett hozzám. A vizslamentőktől hoztam el ideiglenesen, csak amíg nem lesz gazdája. Persze ezt a mondatot már sokunk kimondta: „Csak amíg nem találnak neki gazdát…” Előtte és utána is volt nálam kutya, de ő más volt. Ezt már az első percben tudtam. Nem terveztem Sába mellé második kutyát, de hát,…mit sem ér a tervezés.2-án már telefonáltam, hogy ne is keressenek neki gazdát, ő már az enyém. Életem egyik legjobb döntése volt. Amikor hozzám került feltűnt, hogy nem használja az egyik hátsó lábát. Orvostól orvosig jártunk, mire végre kiderült, hogy mi a baj. Valószínűleg egy régi medencetörésnek volt köszönhető. A régi gazdája ügyet sem vetett rá. Ma viszont átestünk egy nagyon komoly combcsont műtéten. Itt szeretném megköszönni a Felicavet rendelőnek a műtétet. Meglepően jól viseli, pedig egy igazi „hiszti-Kriszti”. Ha minden jól megy fájdalommentesen élheti tovább az életét. 100%-os kutya ugyan sosem lesz belőle, de már megérte, ha legalább a fájdalom elmúlik. Az elkövetkezendő 4-6 hétben türelmesen várunk, sétálunk, meg kell tanulnia újra használni az évek óta csak lógó lábát. Szeretnénk megköszönni mindenkinek a sok szurkolást, segítséget és együttérzést! Nagyon jól esett. Köszönöm a vizslamentőknek, hogy én lehetek az, aki boldoggá teszi az elkövetkezendő éveit ennek a szakállasnak. A Vizsla Túrának pedig külön nagy- nagy köszönet, örülök, hogy tagja lehetek ennek a remek csapatnak! A segítségük nélkül nem tudtuk volna ilyen gyorsan megműttetni. Találkozunk a következő túrán!
Albert Luca, Sába és Táltos”