In memoriam
Marcika
(1997.??.?? - 2013.06.21.)

16 éves korában, méltóságát megtartva, örökre elaludt Marcika ( eredeti nevén, Márai).

Márai a Futrinkásoktól került hozzánk ( állítólag miskolci fenegyerek volt eredetileg), igazi nőimádó, antiszociális fenevadként.

Akkor azt mondták el fogják altatni.

Aztán hozzánk került és Galóca társa lett, sajnos csak rövid időre. Galóka 13.5 éves korában elment.

Csiperke, 1 éves szuka érkeztével ő lett a férfi a kutyascsaládban, és egyre inkább TAGJA lett.

 Folyamatosan szocializálodott, részese lett mindennapjainknak.

1-2 éve, 14 évesen el kezdett öregedni, kicsit lassabb lett, az izületei sem lettek jobbak. Sokat aludt, ingerszegény lett és az életkedve is megromlott. De hála Ipolyi Tomi Kollégámnak olyan gyógyszert kapott havi 1 alaklommal, ami teljesen tüntetmentessé, újra aktívvá tette. "Kaptunk" egy 5-8 éves FÉRFIT.

De az időt nem lehet visszaforgatni, már kevesebbet futott a labda után, egyre többet pihent és csak nézett ránk nagy szemével.

Pár napja azt mondta: "Drága Gazdiam, Apa és Anya!

Elfáradtam. Betöltöttem a 16 évet. Nem tudok már enni és csak gyengülök. 3.5 kilót adtam le pár hét alatt..

Ha tovább fogyok állapotom válságosra fordulhat. Kérlek Apa szóljon bent az Állatorvostudományi Egyetemen az egyik Kollégájának és segítsetek elaludni. Méltossággal szeretném itthagyni a létet és folytatni a Mennyországban a többi kutya mellett."

Persze Anyáék zokogtak, de megtették amit kértem.

Ma az Egyetem, 2 vizsgálójában, 8.23 perckor örökre elaludtam. köszönm Aradi doktonőnek. Csak elálmosodtam és belehajtottam a fejem Apa és Anya tenyerébe.

Apa, Anya: köszönöm Nektek.

Csiperkét milliószor puszilom, kérlek mondjátok meg neki, hogy ne bánkodjon. Ja és köszönöm, hogy benne volt minden csínytevésben. :)

(Ő tudja miről van szó)

Egyébként nyugi már találkoztam Galócával.

Ugyanolyan csinos lány, mint amikor megismerkedtem vele.

Képzeljétek, elhívtam randizni és igent mondott.

Na megyek vissza játszani,

Puszilunk Titeket, Csiperkét is persze: